Magyar Várak
Az ecseri templom
Történet és feltárás

 

Adatok a hajdani Ecser falu és temploma történetéhez

A rom az útról

Ecser eredetileg kun szállás, majd kun falu. A kunok keresztény hitre való térítése Nagy Lajos uralma alatt kezdődik és Mátyás király idejében fejeződik be. Nagy Lajos a ferences rendiekre bízza térítésüket. Ők alapították az első plébániákat a kunok területén. A Körös-menti kunok eleinte a váradi egyházmegyéhez tartoztak, később közvetlenül az esztergomi érsek hatáskörébe. A megtelepedett kunok nemesi jogokat élveztek, de ezért kötelező volt katonáskodni. Később e katonai terhek miatt a kun falvak elnéptelenedtek, mert a szabad kunok jó része elszegődik a környék földesuraihoz jobbágyként.

A falu nagy részét Mátyás király eladományozza a Jaksics családnak. 1543-ban e családnak magva szakad és a birtok visszaszáll a koronára. 1561-ben Bocskor János és Ramocsházy István a falu birtokosai.

1666-ban Szulejmán Gyula vára alól sikertelenül elvonuló hadserege félelmetes pusztítást végez Békés, Csongrád és Csanád megyében. Ennek esik Ecser is áldozatul. Ekkor pusztul el temploma is, mit többet nem építenek fel.

1733-ban egy bizottság járta be Békés és Csongrád megyét, hogy a romokat és puszta földeket összeírja. Feltételezésük szerint Ecseren még fennállott a rom templom, toronnyal együtt. Az ecseri templom tornya csak 1752-ben rogyott össze. A templom romjai 5-6 méter magasságban még ma is állnak. Ecser ma teljesen lakatlan puszta, csak szántóföldekből és legelőkből áll. Itt-ott elszórva egy-két tanyát találunk. Közigazgatásilag Cserebökény községhez tartozik.

Pamer Nóra régész, 1961-62

A templom az országúttól mintegy 200 m-re, a szántóföldön áll. Anyaga kő és tégla vegyesfalazás.

Ásatási napló, nem szöveghű részletek, 1962. február 8.

Egyszerű falusi templomról van szó. A romokból jól kivehető alaprajzi elrendezéshez az ásatás sem tudott többet hozzátenni.

A szentély

Alaprajzilag: téglalap alakú hajó, poligonális szentélyzáródással és valószínűleg egy homlokzati toronnyal. A szentély kívülről támpillérekkel volt ellátva (egy közülük még ma is áll). A főbejárat a déli oldalon volt elhelyezve, bár lehetett bejárat a torony felől is. A déli bejárat felett egy keskeny ablak helyezkedett el, melynek ma már csak fele látható, kifelé és befelé egyaránt rézsűs kávával – de egy régi fénykép alapján az ablak egészében restaurálható, mely szerint az ablak 35-40 cm-nél nem lehetett szélesebb. Ez az ablak felül lekerekítve egy még ma is kiálló idomtéglával záródott.

Az ásatás megkezdésekor a torony már nyomokban sem volt látható, azonban az egykori szakirodalomban az épület, mint tornyos templom szerepel.

A nyugati homlokzati részt a '61 előtti rablóásatások teljesen feldúlták. 3 m-re a nyugati homlokzat előtt két beásás mutatkozott olyan vonalban és szélességben, mely megfelelne az esetleges torony kibányászott falainak. (A torony 1755-ben rogyott össze, tehát feltehető, hogy kőbányául szolgált.)

A templomhoz semmilyen melléképület nem tartozott.

Belül a templom padozata terrezzo volt. A templomhajót a szentélytől diadalív választotta el. A templomban falfestés töredékre is bukkantak.


A templom északról

 

A szarvasi úton elindulva 20 km megtétele után érjük el a romot, mely az útról jól látható (tábla is jelzi). A '90-es évek elején még gólyák fészkeltek rajta. A 60-as évek eleji feltárás és konzerválás óta eltelt 40 év alatt a rom állapota sokat romlott. Ismét esedékes lenne egy resteurálás, illetve tető is kerülhetne a maradványok fölé.

 

 

Többet az   E c s e r i   t e m p l o m ról   > > >